épülettechnika szellőztetés Az épülettechnikai rendszer és a szellőztetés
telefon

Rendeléssel kapcsolatos információk:

[email protected] - Hétfő-Péntek 8:00-16:00

Az épülettechnikai rendszer és a szellőztetés

Az épülettechnikai rendszer és a szellőztetés

Az új évtizedben az építőiparban dolgozó szakembereknek igencsak kapkodniuk kellet a fejüket, olyan sok új szabály került bevezetésre. A korábbiakhoz hasonlóan itt is egy meglepően új változásról lesz szó, ami a szellőztetés új szabályait hozta magával. Ez a jogszabály nem más, mint a 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet, amiben úgy tűnt kötelezővé fogják tenni a gépiszellőztetést, de a márciusban megjelent rendelet módosítás alapján ez továbbra sem lesz kötelező. A rendelet ismerős lehet, mivel az épületek energiahatékonyságára vonatkozó szabályokat is ez tartalmazza, például a hőszigeteléssel kapcsolatos követelményeket vagy a közel nulla energiaigény fogalmát. Több okból is szükség volt a szellőztetés szabályainak az újra gondolására. Elsősorban azért mert folyamatosan fejlődnek az építési technológiák. Jól látható, hogy mindenki egy jól szigetelt, zárt, alacsony energiaigényű házat szeretne. A fő cél természetesen a korábbi blogokból ismert nulla energiaigényű ház kivitelezése lenne. Ahhoz, hogy elmondható legyen egy épületről, hogy az jól zár két fontos elem szükséges. Az építőanyag és a nyílászárók magas minősége. Ebből ered a levegőcsere kérdése, amit megoldhatunk ablaknyitással, légpótló elemekkel, egy komolyabb légpótló rendszerrel vagy akár gépi szellőztetéssel is. Tovább fokozza a lakáson belüli tiszta levegő pótlásának fontosságát az, ha kandallót vagy cserépkályhát használunk rendszeresen, de csak abban az esetben, ha nincs kiépítve a külső levegőztetése, ezért a házban található levegőből veszi el az égéshez szükséges oxigént. Másik berendezés, ami problémát okozhat az a konyhai elszívó, a komolyabb gépek már elképzelhetetlen mennyiségű levegőt tudnak kiszívni a lakótérből, aminek feltétlenül fontos a pótlása.


Új fogalom az épülettechnikai rendszer

A mai modern házakban, lakásokban nagyon komoly hozzáértés szükséges, ha belevágunk egy felújításba vagy egy új épület építésébe, mert minden mindennel összefügg. Illetve az új ingatlanok építésére irányuló jogszabályokra is érdemes figyelni. Nagyon fontos, hogy az épületet egy rendszerként lássuk, annak minden apró elemével és tartozékával együtt, így kerülhető el a leghatékonyabban a különböző elemek miatti összeütközés (például fűtés - hűtés, áram, víz, levegőztetés).

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, mint azt korábban is említettem a 61/2020 (XII.30.) ITM rendelet módosította. Számos változtatása közül a legelső, ami feltűnhet az épülettechnikai rendszer fogalmának a bevezetése. 

 „épülettechnikai rendszer: az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, használati melegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálására és szabályozására, helyszíni villamosenergia-termelésre szolgáló műszaki berendezések, vagy ezek kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is.” (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1.§ 7.)

Ebből a fogalomból számunkra most a szellőztetés a legfontosabb azt fogjuk kicsit bővebben megvizsgálni.


Helyiségenkénti friss levegőigény, a légcsere fontossága


A rendelet rengeteg épülettechnikai követelményt felsorol, valamint említést tesz az elvárt légcseréről. Ezen elvárásoknak mind meg kell felelnie az újonnan készülő épületeknek. A helyiségenkénti friss levegőigénnyel szemben támasztott három elvárás megtalálható a rendelet mellékletében. A felsorolt három elvárásból mindig a legnagyobbra kijövő légáramot kell figyelembe venni.

 

Ezek a következők:

·       átlagos légmennyiséget tekintve legalább 1,5 m3/óra/m2, vagy

·       nappaliban legalább 25,2 m3/óra/fő, vagy

·       hálószobában legalább 3,6 m3/óra/m2.

 

Az építés vagy felújítás kivitelezői rendszeresen átadták a friss levegő biztosításának felelősségét a lakókra, azzal a megoldással, hogy friss levegőigény kielégítésére az önkéntes ablaknyitás-szellőztetés is megfelelő.

Ha az épület tartózkodási zónájába bejuttatandó friss levegő mennyiségét szabályozott működésű hővisszanyerős vagy központi elszívásos szellőztetőrendszer biztosítja, akkor a rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek, de az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő frisslevegő-bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításánál nem szabad figyelembe venni.( 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, 1. melléklet V. 2.4.)


Gépi szellőztetés

A teljes ház gépi szellőztetése a beltéri levegő szándékos, szabályozott ütemű cseréjét jelenti friss kültéri levegőre ventilátorok segítségével. Célja a beltéri levegő minőségének javítása. Történelmileg a gépi szellőztetés a nedvesség és a szagok adott térségen belüli elszívására (konyhai és fürdőszobai elszívó ventilátorok, pára elszívók) korlátozódott. Régebben a házak általában elegendő természetes szellőzéssel rendelkeztek az épületburkolatok minősége és repedésein keresztül, így a szellőztetésre nem volt szükség. Az elmúlt 15-20 évben a házak jelentősen zártabbá váltak a változó előírások, az energiahatékonysági programok és az energiafelhasználás csökkentésére irányuló általános törekvések eredményeként.

Az egész házra kiterjedő gépi szellőztetés előnyei a következők:

·       Egyenletes kültérről érkező levegőellátás a jobb beltéri levegőminőség és a lakók komfortérzete érdekében.

·       A kültéri levegő mennyiségének és forrásának ellenőrzése

·       A beltéri szennyeződések, például a szagok és allergének „tisztítása”

·       Továbbá segít a relatív páratartalom szabályozásában és a házban felgyülemlett nedvesség csökkentésében a fűtési időszakban.

A gépi szellőztetés típusai

Az egész házra kiterjedő mechanikus szellőztetőrendszereknek három típusa van: 

1.     csak elszívó 

2.     csak befúvó/beszívó

3.     kiegyensúlyozott. 

Mindegyik rendszer ventilátorok, csatornák és vezérlők kombinációját használja, és mindegyikhez különböző előnyök, hátrányok és költségek kapcsolódnak.


Az épülettechnikai rendszer és a szellőztetés

Kizárólag elszívó


A csak elszívó szellőztetés egy ventilátorból, általában egy fürdőszobai ventilátorból áll, amely elszívja a beltéri levegőt. A kültéri pótlólagos levegő az épület burkolatának szivárgásain keresztül jut be a házba.


A szennyező anyagok a padlásról, a garázsból, vagy a falüregből kerülhetnek a házba. Lehetséges, hogy nedves kültéri levegő kerül a falüregbe, amely a hűtési szezonban kondenzálódhat, és nedvességproblémákat okozhat. Pozitívumként megemlíteném, hogy ennek a legalacsonyabb telepítési és az üzemeltetési költsége is.


Az épülettechnikai rendszer és a szellőztetés

Kizárólag beszívó


A kizárólag tápellátáson alapuló szellőztetés egy ventilátorból áll, amely a kültéri levegőt a házba szívja. A beltéri levegő az épület burkolatán és a ventilátor elszívócsatornáin keresztül távozik. Az erre szolgáló szellőztetés lehet külön rendszer, vagy gyakrabban egy központi ventilátorral integrált (CFI) rendszer. A CFI-rendszer esetében a kültéri levegőt egy légkezelő visszatérő légcsatornájába vezetik, amely beszívja és elosztja a kültéri levegőt.


Minimalizálja az épület burkolatán keresztül bejutó szennyeződéseket. Valamint a kültéri levegőt egyetlen, ismert helyről szívja be a legjobb levegőminőség érdekében. Itt is lehetséges, hogy a nedves beltéri levegő a falüregbe kerül, ami a hidegebb téli hónapokban a fűtési szezonban kondenzálódhat és nedvességproblémákat okozhat. Alacsony telepítési költség jellemző rá, azonban a CFI-rendszer esetében az elektronikus motor megnövelheti a kezdeti költségeket, és az üzemeltetési költségek magasabbak lehetnek.


Az épülettechnikai rendszer és a szellőztetés

Kiegyensúlyozott


A kiegyensúlyozott szellőztetőrendszerek az elszívási és a befúvási módszerek kombinációja, amik így együtt megközelítőleg azonos beltéri elszívási és kültéri befúvási légáramlást biztosítanak (pl. egy elszívó ventilátor kombinálva egy befúvó ventilátorral vagy passzív beszívó szellőzőnyílásokkal). A kiegyensúlyozott rendszer továbbá tartalmazhat hővisszanyerő ventilátort (HRV) vagy energia-visszanyerő ventilátort (ERV).


A HRV a hő egy részét átadja a beltéri és a friss levegő között; az ERV a hőt és a nedvességet adja át. A HRV vagy ERV biztosítja a csak be- és csak elszívó módszerek előnyeit, de korlátozza azok hátrányait. Általában a HRV száraz, hideg éghajlatra, az ERV pedig nedves, meleg éghajlatra ajánlott, ezért hazánkban a HRV jobb választás lehet. Magas kiépítési költségek jellemzik az előző két típushoz képest.

 

Mindegyik gépi szellőztetésnek vannak előnyei és hátrányai, de előfordulhat, hogy az egyik típus jobban megfelel az Ön otthonában, mint a másik kettő. Ezért javasolt konzultálni egy szakembereinkkel a Szerelvényáruháznál, ugyanis a megfelelő gépi szellőztető rendszer telepítésével nagyban javíthatja otthona levegőminőségét.